We waited for our trip to Tavistock as if he was the Messiah. I mostly for all that, because there is a yarn shop, and it is supposedly very good. Buying yarns from the internet is not to be a girl’s dream. Where is the pawing? Or a feeling? Comparing? I’m left an orphan with the boring shuttle movement and clicks, and with the fear. Is it correct? The colour? The thickness? The quantity? The material?…
Otherwise this place is the nearest city which it is worth calling city.
/Mint a messiást, úgy vártuk az alkalmat, hogy végre elmehessünk Tavistockba. Én főképp azért, mert van fonal boltja, és állítólag elég jó. Mert hát fonalat vásárolni a neten, nem egy leányálom. Elmarad a tapogatás, összenézés élménye, helyette marad az unalmas ide-oda kattintgatás és izgulás, hogy vajon tényleg stimmel a szín? a vastagság? a mennyiség? az anyag?…
Ez egyébként a legközelebbi város, amit érdemes városnak hívni.
In Tavistock there are so many well worth seeing building, like a little jewel-box.
/Tavistock tele van megnézésre érdemes régi épülettel, kis ékszerdobozra hasonlít az első pillanatban.
But if you’ll walk round are you realized this tourist-city have seen better days.
Banks, hairdresser’s, charity shops and eating-drinking places everywhere. Anything else are dying, let or cover with boards. And when you leave the city center the overall picture of the city’s not so pretty any more.
/Jobban körbenézve viszont szebb időket is látott turista város hangulata van. Bank, fodrászat, charity shop és kajás-piás helyek doszt, minden más döglődik, kiadó, bedeszkázott, amint elhagyod a pár utcából álló belvárost, már nem is olyan csini az összkép.
We almost met with oldish-, disabled people and dogs, but we were in a weekday forenoon and early in the afternoon. This fact can be the reason…
/Zömében nyugdíjasokkal, mozgássérültekkel és kutyákkal találkoztunk, persze ez lehet, hogy azért volt, mert egy hétköznap délelőtt és kora délutáni szakaszát töltöttük ott.
We made friends with elderly women and her friends. He is a pensioner teacher. He looks like a gentlement, signet-rings, artifical flowers in the suit pocket… They were offer, they going to show us the city in the next time. The elderly women explained where could we found her home, if we won’t find her in the main square. It so happened that our first uk friends are lovely, dingbat, old people.
/Összebarátkoztunk egy nyugdíjas nénivel és haverjával, egy nagyon fess nyugdíjas tanárral, tele pecsétgyűrűvel, művirággal a zakózsebében. Felajánlották, hogy máskor körbevezetnek minket, hisz mindent tudnak a környékről. A néni elmondta hol lakik, csak menjünk oda és keressük meg, ha épp nem a főtéren beszélget. Szóval úgy tűnik az első haverjaink imádni való, eléggé flúgos öregek.
Let us revert to the yarns. It was a well performed shopping. These are the crop:
/Visszatérve a fonalakra, elég szépen sikerült bevásárolni a fonalboltba. Itt a termés:
And this made of the tavistock-yarns:
/És itt pedig a belőlük készülődő újabb falikép:
Pingback: Travel / Utazás: Westport | Punctually Punch Art