The next day, we walked again to the Ocean. The fog was smaller and it was afternoon, not the bored of evening and night.
We found a path from the Ocean shore to the Hill. The view was so beautiful!
/A következő nap újra elsétáltunk az Óceánhoz. A köd kisebb volt, és csak délután volt, nem pedig az este és az éjszaka határa.
Találtunk egy ösvényt az Óceántól fel a Dombra. A kilátás gyönyörű volt.
On the Hill, of course, we met again with the cows. BUT now we stood on the other side of the wine fence. Naturally we are a same kind of people as anybody, so we was very brave on the other side…
They were coming very closely. They seemed very curious. One white cows was a most friendly, he/she – I didn’t watch his/her gender character – let it the caress.
/ A Dombon, természetesen, újra találkoztunk a tehenekkel, DE most a drótkerítés másik oldalán álltunk. Természetesen, mi ugyanolyan emberek vagyunk, mint bárki. Egyből bátrak lettünk, így a kerítés túloldaláról…
Nagyon közel jöttek. Úgy tűnt eléggé kíváncsiak. Az egyik fehér tehén volt a legbátrabb, ő – a nemi jellegét nem figyeltem, szóval passz – hagyta hogy megsimogassuk kicsit.
Now I’m nor afraid again, but I don’t think so I will going to walk between cows again…
/ Most, újra nem félek a tehenektől, de azt nem hinném, hogy valaha még sétálgatnék közöttük…
Pingback: Travel / Utazás: Mevagissey | Punctually Punch Art